2. rész

 

Reggel 8 óra van. Egy átlagos napkezdés. Héé, várjunk csak.. Mintha valamit elfelejtettem volna csinálni. Eeh, párszor komolyan azt hiszem, hogy szenilis vagyok. Óóó, megvan! Családi program az erdőben, kirándulás, reggel 7 órára beszéltük meg. A többiek már biztos itthagytak.. Nem baj, ez engem nem tart vissza, akkor is odamegyek, ha egyedül kell bolyonganom!
Fél óra múlva...
Azt hiszem kész vagyok. Induláás! Gyaloglok, gyaloglok.. aztán egyszer csak meglátok az erdő szélén egy kicsi, fura lényt. Pirosas-rózsaszínes, bolyhos, égnek álló bundája van. Tulajdonképpen úgy néz ki, mint egy túlméretezett, kócos pamacs. A szemei világosan fénylenek. Valami hangot is kiad, de sehogy se hallom. Talán elveszett, és így próbálja magára kelteni a figyelmet? Közelebb megyek hozzá, hátha engedi, hogy megsimogassam. Teszek pár lépést, majd kinyújtom felé lassan a kezemet. Erre meg mit csinál? Eliszkol.. Milyen kis szemtelen teremtés. Utánaszaladok. Futok utána, csak őt figyelve, semmi másra nem tudok koncentrálni.
- Ajjaj! – Elesek, de szerencsére pont valami sűrű, füves részre. - Akkor sem menekülsz, kis vakarcs!
Ahhoz képest, hogy milyen pici, gyorsan szedi a lábait! Egy idő után észreveszem, hogy sokkal gyorsabb, fürgébb vagyok. Az első alkalom, hogy nappal alakultam át a macska formámba.
- Végre megvagy! Na most elkaptalak. Nagyon gyors vagy, tudod? Induljunk is vi... Azta!
Felnézek, majd azon kapom magam, hogy egy egészen más világban vagyok.
- Hogyan kerültem ide?! Hogyan fogok kijtutni innen?!

Elite


Én döntöm el, hogy kikerülsz-e vagy sem. Feltételek konkrétan nincsenek, bárkinek van esélye.